Mustra
MIBŐL VAN A FŰ?
Ezt a kérdést utcabeli kisbarátom, - nevezzük Ferinek - tette föl a minap, amikor künn az utcafronton a füvet nyírtam géprmmel. Éppen ideje volt. Az esőzések igencsak meglódították növekedésében ezt a ház előtti gyepet s oly annyira, hogy a nyirfatörzsek körül a fűszálak szárba szökkenve már kalászolásba kezdtek.
Feri ősszel kerül iskolába s ez az az időszak, amikor a gyermek észlelni kezdi maga körül a világot s mindenre, ami körülveszi, kiváncsi. Ez miért van? Az micsoda? Ez miért csinál így? És persze, a kérdések kérdése, legalább is most, azonnal és számomra:
- Miből van a fű?
Nagy kérdés, valóban! Válaszolhatnék kitérően, hogy a fű, az fű. Ezt tudomásul kell venni. Miből van? Hát fűből... Ha így felelnék Ferinek, ez a gyerek bizonyosan csalódna bennem. Feri kiváncsi, tudni akarja, miből van a fű? Jut eszembe van még egy kitérési lehetőségem,: mondván, hogy: "Majd megtanulod az iskolában!", - de Feri addig nem tud várni. Azonnal válaszolnom kell. De vajon megérti-e, ha bonyolult magyarázatba kezdek? Zavarom feloldásaként leállítom a villany fűkaszát s lehajolok egy kalászba szökkent fűszálért.
- Nézd csak, - nyujtom felé,- vizsgáld meg. Mit látsz? Van neki szára, oldalából kinövő hosszú levele és itt fönt, a zászlószerű képződmény, ez a kalásza, itt ülnek majd a fű magvai.
- Látom, látom, - igazolja vissza Feri, de miből van? Titokzatosra veszem a szöveget, hátha ráérez valamicskét ez a gyerek.
- Ez a fűszál a természet része. Miből van? Talán el sem hiszed, de nagyrészt vízből. Tudod, ami nálatok is a csapból jön. Aztán van benne egy csipetnyi vas, réz, meg mész, aztán cellulóz, kevéske magnézium, só, néhány ásvány nyomokban, és ami a legfontosabb, sejtekből áll, afféle apró kamrácskákból, amikben a tápláléka van, meg minden, ami neki kell. De mi kell neki? - kérdezi Feri s én gyorsan kiigazítom magam: " A legfontosabb mégis az, hogy növekedni tud, mert van benne élet..."
Érzem, idős korom egyik legnehezebb feladata előtt állok. Feri mindjárt kérdezni fogja, mi is az az élet? Ha ezt megkérdezi, mit válaszolok erre? Mondjam azt, hogy az élet mibenlétének titkát a legtudósabb tudósok sem tudták megfejteni? Mondjam el az igazat erről a fűszálról? Mi is az az igazság? Szent-Györgyi Albert professzor egyik előadásában hallottam, de nem tudom idézőjelbe tenni, mert akkor pontatlan lennék, így csak a lényegét mondom, miszerint az ember képes volt piramisokat építeni, újabb korunkban az Eiffel tornyot, aztán létrehozhatta az atom- és hidrogénbombát, felutazott a Holdra. S ezt már én tenném hozzá: robotokat küldött a Marsra, az meg színes fotókat a Földre, de képtelen egyetlen fűszálat létrehozni laboratóriumában Miért? Mert a fűszálban élet van. A fűszál kikél a magból és növekedni kezd. Aztán kalászt hoz és elhullatja magvait. Íly csoda létrehozására az ember nem képes...
Ferire nézek. Áll, kezében a fűszállal és bólogat.
- Igen, tudom, élet van benne. Anyukám mondta, hogy az élet a Jóistentől való. Aki a világot is teremtette. Tetszik tudni? Ugy-e tetszett már hallani róla?
Megkönnyebbülten sóhajtok fel.
- Úgy van, igen, te meg okos fiú vagy, csak hallgass mindenben az édesanyádra. Ez a fűszál is a Teremtő műve. Mindenféle van benne, de ami mozgatja, igen, az a legfontosabb, azt úgy hívják, élet...
És ezzel ismét bekapcsolom a fűkaszát, amely halk duruzsolással végzi tovább a dolgát. Feri pedig azzal az egyetlen fűszállal az ujjai között, elgondolkodva megy hazafelé.
Ha nem is tudja, de sejti már, miből is van a fű?