Bíró András


A tartalomhoz

120 évig élni

Mustra

SZÁZHÚSZ ÉVIG ÉLNI!

Nincs szebb dolog egy író számára - mármint számomra - ha egy könyvesboltban az eladó, az író tulajdon szemébe mondja:
- Nincs kérem...Sajnáljuk, pedig megnéztük a raktárban is, de elfogyott. Sajnálom...
Sose sajnálja, mondom én magamban. Mert az író számára nagy öröm, sőt elismerés, ha könyvei a boltokban már nem kaphatóak. Magyarán: elfogytak. A kedves vevő - vagyis az olvasó - mert kíváncsi volt reá, megvásárolta. Az utolsó példányig. Most éppen egy új munkán dolgozom...Mit? Dolgozom? Egy fenét! Élvezettel írom ezt a könyvet. Már a cime is sokat mond: Százhúsz évig élni! Ki az, akit nem érdekelne ez a téma tiz esztendős korától aggastyán (?) koráig?
És ha már itt vagyok ebben a fővárosi hatalmas könyvesboltban ( talán inkább áruházban), akkor az alkalmat kihasználva szétnézek. Lássuk csak...Merre is vannak az egészségügy könyvei? Lám, a táblák eligazítanak. Igen, ezek azok a könyvek.
Nézem a könyvek címét. Meghökkenek. Ennyi betegség lenne? És minden betegségről szól egy könyv... Igen, lám, epebajok, májbajok, a tüdő betegségei, a reuma, az ízületi fájdalmak, a rákos daganatok gyógyitása... Szájsebészet...Idejében a gyomorbajok ellen! Győzzük le a tuberkolózist! Az AIDS-veszedelem.
Atyaisten! Mennyi baj és betegség! De hol van egy olyan könyv...könyívecske, amelyik az egészséges életmódot tárgyalja. Hogyan, miként éljünk, hogy orvosok kezébe ne kerüljünk.
Ilyenkor aztán mindig eszembe jut megboldogult atyai orvosbarátom, aki 94 éves korában aludt el csendes nyugovással. A hosszú életének egy titka volt: mint magyai és kórházi főorvos messze ívben elkerülte a kollégáit. Engem is intett a jóra:
- Kedves Barátom, ha sokáig és tartalmasan akarsz élni, kerüld el az orvosokat.
- Hogyan lehetséges ez?
- Csak úgy, hogy figyeld magadat s bármi rendelleneset tapasztalsz, magad próbálj rájönni: mi lehet a bajod? Arra viszont nagyon ügyelj, hogy valaki vagy valakik által mindig is szeretve légy! A magányos, a szeretet nélkül élő emberek szoktak a hipihonderség állapotába kerülni. Ők azok, akik panaszkodásaik, képzelgéseik segítségével igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ők azok, akik vég nélkül panaszkodnak: itt fáj, ott szúr, itt görcsöl, amott sajog, stb. És persze azonnal hozzáteszik: mert biztos, hogy daganat nő a hasamban, mert tüdőrák fenyeget, mert ez, meg az a haláos betegség gyötör...
Tehát, riadtan nézek körül a rémisztő és halálos betegségekről szóló könyvek társaságában: nincs egyetlen olyan munka, amely az egészséges - vagy talán m é g egészséges - embert eligazítaná: hogyan, mi módon éljen, hogy az emberi kor legvégső határáig egészséges maradjon?!
Ám, ha nincs, akkor legyen és céltudatosan kilépve a könyváruház ajtaján hazatérek.
A feladat világos: mielőbb be kell fejeznem azt a munkát, amelyet valójában már el is kezdtem régen. Sőt, régebben. Amióta élek, írom magamban.
Odaülök hát szövegszerkesztő masinám elé és - hogy ne maradjon bennem ez a tapasztalat-sorozat - megírom.


VISSZA


Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe